Bemeneti formák: Hogyan fejezhetik ki a szavazók a preferenciáikat?
A közösségi költségvetéshez kapcsolódó szavazási rendszer megválasztásának fontos része a bemeneti forma kiválasztása.
A bemeneti formátum azt jelenti, hogy néz ki a szavazólap, hogyan hogyan fejezhetik ki rajta a szavazók a preferenciáikat.
Számos különböző bemeneti formátumot használnak különböző helyeken:
- Több X-es szavazás (például a szavazók legfeljebb 10 ötletet választhatnak ki, vagy akármennyit támogathatnak). ✔ Ezt a formátumot ajánljuk. [továbbiak]
- Pont-elosztós szavazás (például a szavazók 10 pontot oszthatnak szét a ötletek között, több pontot is adva egy-egy ötletnek). ✔ Ezt a formátumot is ajánljuk. [továbbiak]
- Zsákszavazás (a szavazók annyi ötletet választhatnak, amennyit szeretnének, feltéve, hogy a választott ötletek összköltsége nem haladja meg a költségvetési korlátot). Nem ajánljuk ezt a formátumot. [továbbiak]
- Rangsorolásos szavazás (például a szavazók 3 ötletet rangsorolhatnak preferenciájuk szerint). Nem ajánljuk ezt a formátumot. [továbbiak]
Az egyenlő részvétel módszere kompatibilis mindezekkel a bemeneti formátumokkal, így minden település kiválaszthatja az igényeinek leginkább megfelelőt.
A következőkben bemutatjuk az egyes bemeneti formátumok előnyeit és hátrányait.
A több X-es szavazást javasoljuk, mert ez a leggyakoribb bemeneti formátum a közösségi költségvetésben, és könnyen érthető.
A pont-elosztós szavazás jó alternatíva, amely lehetővé teszi a szavazók számára, hogy pontosabb preferenciákat fejezzenek ki.
A Wikipédián található egy lista a közösségi költségvetést használó városokról, amely tartalmazza az alkalmazott bemeneti formátumokat is.
Több X-es szavazás (ajánlott)
A több X-es szavazás során a szavazók bizonyos számú ötletet választhatnak, amelyeket „jóváhagynak” (támogatnak).
Ez a leggyakoribb bemeneti formátum közösségi költségvetéseknél.
- Előny: könnyen érthető és használható.
- Előny: az egyenlő részvétel módszere különösen könnyen elmagyarázható a szavazóknak, ha több X-es szavazást alkalmaznak.
X-ek maximális száma
A legtöbb város korlátozza a támogatható ötletek számát.
- Legfeljebb 15 jóváhagyás: Varsó (kerületi projektek, 2020 óta)
- Legfeljebb 10 jóváhagyás: Varsó (városi projektek, 2020 óta), Lyon (2022)
- Legfeljebb 5 jóváhagyás: Varsó (2015), Łódź (2017–21), Cambridge MA (2016–21), New York City (2015–19), Montreal (2021), Párizs (2015–17)
- Legfeljebb 4 jóváhagyás: Párizs (2018–19)
- Legfeljebb 3 jóváhagyás: Toulouse (2022), Milánó (2018), Róma (2019), Gdynia (2020–21)
Javasoljuk, hogy a szavazók számára nagyvonalú maximális korlátot állítsanak be, hogy kifejezhessék teljes preferenciáikat.
Egy másik lehetőség, hogy nincs felső korlát a támogatott ötletek számára. Ennek számos előnye van:
- Azok a szavazók, akik sok ötletet kedvelnek, támogathatják mindegyiket.
- Ha van korlát, néhány szavazó úgy érezheti, hogy ki kell használnia az összes rendelkezésre álló szavazatot; korlát nélkül ez elkerülhető.
- Az egyenlő részvétel módszerének kialakítása miatt a szavazók nincsenek előnyben, ha kevés vagy sok ötletet támogatnak, mivel minden szavazó egyenlő részt kap a költségvetésből.
X-ek minimális száma
Néhány város minimális korlátot is állít a támogatott ötletek számára, például Lausanne (2022-ben) és Toulouse (2019-ben), ahol a szavazóknak legalább 3 ötletre kellett szavazniuk.
A minimális jóváhagyás előnye, hogy a szavazók jobban megismerkednek a ötletek teljes listájával.
Egyes szavazók talán csak egy általuk ismert ötletekre akarnak szavazni, de a minimális szám miatt a többi ötletet is át kell tekinteniük.
Ezenkívül, ha egy szavazó több ötletre szavaz, az egyenlő részvétel módszerének jobb esélye van arra, hogy akkor is elégedetté tegye a szavazót, ha éppen a kedvenc ötletét nem választják ki.
Hátránya lehet, hogy egyes szavazók valóban csak egy ötletre szeretnének szavazni, és frusztráló lehet számukra, ha olyan ötletekre is szavazniuk kell, amelyeket nem kívánnak támogatni. Ez kevésbé valószínű probléma, ha sokféle javaslat van.
Pont-elosztós szavazás (ajánlott)
A pont-elosztós szavazásnál minden szavazó meghatározott számú pontot kap (például 10 pontot), amelyeket tetszés szerint oszthat szét a ötletek között.
Például odaadhatja mind a 10 pontot egyetlen ötletre, vagy 1-1 pontot 10 különböző ötletre, vagy bármilyen más kombinációban.
Adhat például 1-1 pontot 6 ötletre, és 2-2 pontot 2 másik ötletre.
Ezt a rendszert néha kumulatív szavazásként is ismerik. Több város is használja:
- Częstochowa: 10 pont elosztása
- Toulouse (2019): 7 pont elosztása, ötletenként legfeljebb 3 pont
- Strasbourg (2019, 2021): 5 pont elosztása
- Gdańsk (2016–22): 5 pont elosztása
Ennek a rendszernek az előnye, hogy a szavazók nagy rugalmassággal fejezhetik ki preferenciáikat.
Azok a szavazók, akik erősen preferálnak néhány ötletet, sok pontot adhatnak nekik.
Ugyanakkor azok a szavazók, akik sok különböző ötletet kedvelnek, mindegyiknek adhatnak egy kisebb pontszámot.
A szavazókat érdemes lebeszélni arról, hogy az összes pontjukat egyetlen ötletre adják,
mert ha ez az ötlet nem nyer, akkor a szavazatuknak nem lesz hatása.
Értékelős szavazás
Az értékelős szavazás hasonló a pont-elosztós szavazáshoz, azzal a különbséggel, hogy nincs felső korlát az összesen kiosztható pontok számára.
Helyette a szavazók által egyetlen ötletre adható pontok száma van korlátozva.
Például ez a korlát lehet 5 pont; ekkor a szavazók eldönthetik, hogy egy ötletre 0, 1, 2, 3, 4 vagy 5 pontot adnak.
Ez hasonlít az Amazonon vagy a Google Térképen megszokott 5 csillagos értékelési rendszerhez.
Az egyenlő részvétel módszere jól működik az értékelős szavazással, hasonlóan a pont-elosztós szavazáshoz.
Mindkét rendszer jó bemeneti formátum.
Párizs (2021–23) az értékelős szavazás egy változatát használja közösségi költségvetéséhez, ahol a szavazók egy 4-pontos skálán értékelhetik a ötleteket.
Azonban ez a szavazási rendszer nem a szokásos értékelős szavazáson alapul, mert Párizs a "többségi ítélet" módszert alkalmazza.
Zsákszavazás
A zsákszavazás hasonló a több X-es szavazáshoz. Ahelyett, hogy a támogatható ötletek számát maximalizálnák, a szavazók annyi ötletet támogathatnak, amennyit szeretnének, feltéve, hogy a választott ötletek költsége nem haladja meg a költségvetési korlátot.
Számos város használja ezt a rendszert, például Madrid és Barcelona. A zsákszavazás a decidim szavazási platform alapértelmezett bemeneti formátuma.
Előny, hogy a szavazók jobban tisztában vannak a költségvetési korláttal.
Nem ajánljuk a zsákszavazást a közösségi költségvetéshez.
A zsákszavazás problémákba ütközik, ha:
- sok olcsó ötlet van, mert a szavazóknak sok ötletet kell választaniuk a költségvetés kitöltéséhez, ami nagy munkaterhet jelent.
- vannak nagyon drága ötletek, mert így a szavazók nem tudják támogatni az összes ötletet, amit kedvelnek. Ez rosszabb eredményekhez vezethet.
Azonban az egyenlő részvétel módszere kompatibilis a zsákszavazással, és ugyanúgy működik, mint a több X-es szavazás esetén.
Rangsorolásos szavazás
Egyes városok lehetővé teszik a szavazók számára, hogy kiválasszanak egy kis számú ötletet (általában 3–5), majd ezeket rangsorolják preferenciáik szerint.
Például Krakkó (2019–21) lehetővé tette a szavazók számára, hogy 3 ötletet válasszanak ki és rangsoroljanak, ahol az első helyen rangsorolt ötletek 3 pontot, a másodikon 2 pontot, a harmadikon pedig 1 pontot kaptak.
Nem ajánljuk a rangsorolásos szavazást a közösségi költségvetéshez.
Úgy véljük, jobb, ha a szavazók maguk oszthatják szét a pontokat, ahelyett, hogy a rangsorolás alapján kényszerítenék rájuk a pontok kiosztását.
Emellett a felhasználói felület (húzd-és-ejtsd) a rangsorolásos szavazáshoz nehézkes lehet.
Azonban az egyenlő részvétel módszere kompatibilis a rangsorolásos szavazással, mivel egy rangsorolás pontelosztássá alakítható (a pozíciós szavazás elve szerint).
Ahogy Krakkó is tette, 3-2-1 pontokat osztanak ki a rangsorolás alapján. Brest-ben (2022) ugyanígy tettek. Gdynia (2016–19) az 5-4-3-2-1 rendszert alkalmazta. New South Wales (2019) pedig a 10-5-3-2-1 rendszert használta.
Nincs objektív módja annak, hogy hogyan alakítsuk át a rangsorolást pontokká.
Szavazás egyetlen ötletre
Egyes városok arra kérik a szavazókat, hogy csak 1 ötletet támogassanak ki szavazatukkal.
Erősen ellenjavalljuk, hogy a szavazatokat csak 1 ötlet támogatására korlátozzák, mert így a szavazók nem tudják értelmesen kifejezni preferenciáikat.
Azok a szavazók, akik vesztes ötletre szavaznak, nem gyakorolnak hatást a választási eredményre.
Ez a formátum emellett hátrányosan érinti a kisebb ötleteket, mivel a szavazók nagyobb valószínűséggel szavaznak nagyobb ötletektre, mint kisebb ötletekre.
Bemeneti formátumok összehasonlítása
Használhatóság
Benadè et al. (2022) empirikus vizsgálatot végzett 1800 résztvevővel (az Amazon Mechanical Turk-ön keresztül toborozva)
a különböző bemeneti formátumok összehasonlítására egy közösségi költségvetési szavazáson.
Arra a következtetésre jutottak, hogy „a k-jóváhagyás [k X-es szavazás] vezet a legjobb felhasználói élményhez”.
Az alábbi ábra azt mutatja, hogy a vizsgálat résztvevői mennyi időt töltöttek a szavazási feladattal az egyes bemeneti formátumok esetében.
Ebben a tanulmányban a több X-es szavazást 5 ötlet támogatására korlátozták, míg a pontelosztás során 100 pontot kellett elosztani, a rangsorolás során pedig az összes ötletet (10 vagy 20) rangsorolni kellett.
Benadè et al. (2022) azt is megkérdezte a szavazóktól, hogy mennyire tartották könnyűnek a szavazást.
Megállapították, hogy „[a pont-elosztós szavazást] meglehetősen könnyűnek értékelték, annak ellenére, hogy ez az egyik időigényesebb formátum.
[A több X-es szavazást] szignifikánsan könnyebbnek értékelték, mint az összes többi formátumot, kivéve [a pont-elosztós szavazást].”
Azok a résztvevők, akik több X-es szavazást használtak adták a legmagasabb pontszámot arra a kérdésre, hogy „Mennyire fejezte ki jól a bemeneti formátum a preferenciáit?”.
Robusztusság
Kísérleti tanulmányok és szimulációs eredmények is azt sugallják, hogy a bemeneti forma választása nincs nagy hatással a választási eredményekre.
Ezért a bemeneti formátum választása végső soron valószínűleg nem számít nagyon sokat.
Ez indokolhatja akár, hogy a legegyszerűbb, legkönnyebben használható bemeneti formára essen a választás, ami valószínűleg a több X-es szavazás.