Egyes kategóriák felülreprezentációjának csökkentése
Ez az oldal még nem kész magyarul.
Összefoglaló: A legtöbb városban alkalmazott hagyományos szavazási módszer szisztematikusan olyan eredményekhez vezethet, ahol túl sok pénzt költenek egyes kategóriák projektjeire, m íg más kategóriák projektjeire túl keveset. Például Varsó Bielany kerületében 2020-ban a szavazatok 35%-a oktatási projektekre érkezett, de a finanszírozásnak csak 6%-át fordították oktatásra. Szimulációk azt mutatják, hogy az egyenlő részvétel módszere jelentősen csökkenti ezt az elfogultságot.
Általában a közösségi költségvetésben szereplő projekteket néhány széles kategóriába lehet sorolni, mint például:
- Városi zöldterületek és parkok
- Tömegközlekedés és utak
- Oktatás
- Kultúra és szabadidő
A városok gyakran kategóriákba sorolják a projekteket, hogy a szavazók számára könnyebben áttekinthető legyen a projektek listája. Varsó például 10 különböző címkét használ a projektek kategorizálására (ahol a projektek több címkét is kaphatnak). Ez lehetővé teszi, hogy megszámoljuk, egy-egy kategória projektjei hány szavazatot kaptak, és összehasonlítsuk ezt azzal, hogy mennyi pénzt költöttek az adott kategória projektjeire.
A Varsóban és más városokban alkalmazott hagyományos szavazási módszer egyszerűen a legtöbb szavazatot kapott projekteket választja ki addig, amíg a költségvetés kimerül. Bizonyos esetekben ez ahhoz vezethet, hogy a legnépszerűbb kategóriák kapják a legtöbb pénzt, miközben más kategóriák projektjeire túl kevés pénz marad.
Szimulációk segítségével számszerűsítettük ezt a hatást. A 2020-2022-es években kiszámítottuk, hogy Varsó milyen eredményeket ért volna el, ha az egyenlő részvétel módszerét alkalmazta volna, és összehasonlítottuk ezt a tényleges eredményekkel. Ezután minden kategória esetében kiszámítottuk, hogy az adott kategória projektjei hány százalékban kaptak szavazatokat. A két szabály esetében összehasonlítottuk ezeket az arányokat azzal, hogy a költségvetés hány százalékát fordították az adott kategória projektjeire. Az eredmények Varsó különböző kerületeire vonatkozóan az alábbiakban láthatók. A szürke területen belüli pontok olyan választásokat jelölnek, ahol az egyenlő részvétel módszere közelebb hozta az eredményt a kategóriák közötti szavazatarányokhoz a tényleges eredményhez képest.
Láthatjuk, hogy az egyenlő részvétel módszere lényegében minden kerületben csökkentette a túlköltést a legnépszerűbb kategóriákra, és néhány esetben jelentősen. Van néhány kivétel, de ezekben az esetekben a két módszer hasonlóan teljesített.
Tipp: az egyes pontokra rámutatva további információkat kaphat a választásokról.
A szimuláció részletei
A szimulációt 2023 januárjában végeztük a Pabulib könyvtár választási adatai alapján, amelyek a 2020-as, 2021-es és 2022-es varsói közösségi költségvetési választásokból származnak. Minden évben 19 választás zajlott: egy-egy Varsó 18 kerületében, valamint egy az egész városra vonatkozóan. A szimulációban csak a kerületeket vettük figyelembe, összesen 3 · 18 = 54 adatállománnyal. Ezek az adatállományok kategóriákkal vannak ellátva: minden projekt egy vagy több kategóriába tartozik. Néhány projekt nincs kategóriába sorolva; kényelmi okokból ezeket a „nincs címke” kategóriába soroltuk.
Ezután kiszámítottuk a kategóriák szavazatarányait minden választásra vonatkozóan. Az első lépésben minden szavazót 1 ponttal képviseltünk, amelyet egyenlő részre osztottunk a szavazó által támogatott projektek között. Például ha egy szavazó 4 projektre szavazott (a maximum 10 szavazatból), akkor mind a 4 projekt 0,25 pontot kapott. A második lépésben minden projekt pontjait egyenlően osztottuk szét az általa képviselt kategóriák között. Például ha egy projekt 30 pontot kapott, és 3 kategóriába tartozik, akkor minden kategória 10 pontot kapott. Végül kiszámítottuk az egyes kategóriák által kapott összes pont arányát (vagyis normalizáltuk a szavazatarányokat, hogy az összegük 1 legyen).
Ezután kiszámítottuk az egyenlő részvétel módszerének eredményeit minden választásra vonatkozóan. Mind az így kapott eredményre, mind a tényleges eredményre kiszámítottuk az egyes kategóriák költségvetési arányait. Az egyes projektek költségeit egyenlően osztottuk el a projektekhez tartozó kategóriák között. Például ha egy projekt költsége 600 volt, és 3 kategóriába tartozott, akkor minden kategória 200-at kapott. Végül kiszámítottuk az egyes kategóriák által kapott összes költség arányát (vagyis normalizáltuk a költségvetési arányokat, hogy az összegük 1 legyen).
Miután kiszámítottuk a szavazat- és költségvetési arányokat, kiszámítottuk a két eredmény közötti távolságot. Ezt az "L1-távolság" segítségével végeztük: az összes kategóriára összeadtuk a szavazati és költségvetési arány közötti abszolút eltérést. Például ha csak 3 kategória volt, és a szavazati arányok (10%, 30%, 60%), míg a költségvetési arányok (20%, 30%, 50%), akkor a távolság 10% + 0% + 10% = 20% lenne. (A szórványdiagram tengelyeinek jelöléseit úgy méreteztük át, hogy az érdekes pontok egy [0, 10] négyzetben legyenek, így a számoknak nincs konkrét jelentésük.) Megjegyezzük, hogy a kisebb távolság azt jelenti, hogy a költségvetés eloszlása közelebb áll a szavazatarány eloszlásához.
Más távolságokat is használtunk (például KL-divergencia), de azt találtuk, hogy az L1-távolság működött a legjobban; mindenesetre az eredmények hasonlóak voltak abban, hogy az egyenlő részvétel módszere az esetek túlnyomó többségében közelebb állt a szavazati arányhoz, mint a tényleges eredmény.
Példa: Alulköltés az oktatási projektekre Bielany-ban, Varsóban
Az egyenlő részvétel módszerének pozitív hatásának jobb megértése érdekében nézzünk egy példát, ahol a tényleges eredmény sokkal rosszabbul teljesít.
Vizsgáljuk meg Varsó Bielany kerületét. 2020-ban, 2021-ben és 2022-ben az oktatási projektek jelentős részesedést kaptak a szavazatokból. A tényleges eredmények azonban nagyon kevés pénzt fordítottak oktatási projektekre. Például 2020-ban a szavazatok 35%-a oktatási projektekre érkezett, de a költségvetésnek csak 6%-át fordították oktatási projektekre.
Miközben alulköltekezés történt az oktatási projektekre, túlköltés volt más kategóriákban, különösen a közterek, a környezet, valamint a közlekedés és utak terén. Például 2020-ban a szavazatok 34%-a ezekre a kategóriákra érkezett, de a költségvetés 55%-át fordították ezekre a kategóriákra.
Az egyenlő részvétel módszere csökkentette volna a túlköltést ezekre a kategóriákra (43%-ra csökkentve a kiadásokat), és növelte volna az oktatási projektekre fordított költést (27%-ra növelve azt).
Mi az alapvető oka ennek a különbségnek? Az, hogy az oktatási projektek többnyire kis léptékűek és olcsók voltak (például egy nyári tanfolyam megszervezése), míg a túlköltést eredményező kategóriák projektjei többnyire nagyszabásúak és drágák voltak. A tényleges eredményt eredményező módszer (amely a túlköltést eredményezte) nem veszi figyelembe a projektköltségeket, és a költségvetés nagy r észét néhány ilyen projektre fordítja. Az egyenlő részvétel módszere viszont figyelembe veszi a projektköltségeket, és a költségvetést egyenletesebben osztja el az összes projekt között.
A diagramot vizsgálva csökkenő szavazati arányt látunk az oktatási projektek esetében az idő múlásával. Feltételezhető, hogy az ilyen projektek előterjesztői idővel elbátortalanodnak, mert a jelenleg alkalmazott szavazási módszer miatt javaslataik nem sikeresek.